Főoldal

Schopenhauer filozofikus megfogalmazása szerint „az embernek azt jelenti az alvás, mint az órának a felhúzás”. Egy órát pedig nem érdemes félig-meddig felhúzni. Sajnos szokásainkkal és életmódunkkal gyakran mi magunk teremjük meg a nem megfelelő hosszúságú és nem kellően pihentető alvás feltételeit. A nem kielégítő alvás – nagy esetszámú epidemiológiai felmérések szerint – a felnőtt lakosság körülbelül egyharmadában fordul elő.

Nemcsak az ember, hanem az állatok, sőt a növények életműködéseiben vagy viselkedésében is megfigyelhetünk közel 24 órás, úgynevezett cirkadiális periódusú ismétlődést. A napi ritmus egyik példája az alvás-ébrenlét ciklusa. Az alvás biológiai célja az energia visszanyerése metabolikus események során, a biokémiai folyamatok regenerálódása. Emellett a napi élmények feldolgozásában, elraktározásában, az emlékezet és felejtés működéseiben is szerepe van.

Az alvásprogram időzítését, azaz a 24 órás napban való elhelyezését az idegrendszer szabályozza, ennek van alárendelve a tobozmirigy. Az egészséges fiatal felnőtt alvás-ébrenlét mintázata serdülőkorban alakul ki, és miközben az alvásminta egyénről egyénre erősen változik, általánosságban jellemző a napi 8 óra alvás. 60 éves kor fölött ennél kevesebb alvás is elegendő lehet. Az alvás szerkezete, azaz a különböző szakaszok mintázata is változik a korral, ugyanis minél idősebb az egyén, annál kevesebb a lassú hullámú alvás. Az alvás mennyisége egyénileg eltérő lehet, de annyi megállapítható, hogy akkor kielégítő az alvó számára, ha kipihenten, frissen ébred és a másnapi teendőit megfelelően ellátja.

Melyek azok a tényezők, amelyek akadályozzák, hogy alvásunk kellően pihentető legyen? A technológiai forradalom korában ezek között kiemelt helyet foglalnak el az elektronikus eszközök. Alváskutatók véleménye szerint este 9 óra után kerülni kellene a mobiltelefon és az internet használatát. Sokan, főként a serdülők sajnos még éjjel is online maradnak. A szakemberek véleménye szerint esetükben ez, gyermekkorban pedig az éjszakába nyúló televíziózás és videojáték magyarázza, hogy fiatalabb korban is egyre gyakoribb a nem kielégítő alvás.

Szintén jól ismert, hogy a késői vacsora, főként a nehezen emészthető, puffasztó ételek fogyasztása, a bőséges esti folyadékbevitel, a késői kávéfogyasztás és a munkahelyi stresszhelyzetek hazavitele mind hozzájárulnak ahhoz, hogy lefekvés után sokat forgolódjunk, mosdóba járjunk, az éjszakai pihenést gyakori ébredések szakítsák meg. Még a magányról is igazolták, hogy az éjszakai megébredések kiváltó tényezője lehet. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy az emberi természetből adódóan a társ jelenléte biztonságot jelent. Életmódunk megváltoztatásával nem csak az éjszakánk válhat pihentetővé. Amilyen az éjszakánk, olyan lesz a másnapunk.

Irodalom:
1./ I. Szirmai: Neurológia (Medicina Könyvkiadó Zrt, 2011.)
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Neurologia/ch02s12.html
2./ Zs. Tulassay: A belgyógyászat alapjai 2. (Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011.)
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_A_belgyogyaszat_alapjai_2/ch07s10.html
3./ Biológiai kislexikon (Typotex , 2007.)
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/oxford-typotex-biologiai/ch01s02.html
4./ J. Levenson et al. : The Pathophysiology of Insomnia (Contemporary Reviews in Sleep Medicine, 147#4 Chest April 2015)
5./ J. Fernandez-Mendoza: Insomnia and Its Impact on Physical and Mental Health (Curr Psychiatry Rep. 2013 December ; 15(12): 418.)
6./ O. Bruni et al: Technology Use and Sleep Quality in Preadolescence and Adolescence (J Clin Sleep Med 2015;11(12):1433 –1441 .)
7./ S. Peracchia: Exposure to video games: effects on sleep and on post-sleep cognitive abilities. A systematic review of experimental evidences (Sleep Sci. 2018;11(4):302-314)
8./ L. Kurina et al: Loneliness Is Associated with Sleep Fragmentation in a Communal Society (Sleep, Vol. 34, No. 11, 2011)